Sajtóvisszhang

Népszabadság, 2001. május 16.
Magyarral kezdődik 466 címszó
Len-től Mep-ig tart a nagylexikon tizenkettedik kötete

 

Százötven oldalon kezdődnek „Magyar”-ral vagy „magyar”-ral a Magyar Nagylexikon 12. kötetének címszavai. A politikus Magyar Balázs hadvezér, főúr a legelső, a romániai Magyarzsombor (Zimbor) település a legutolsó a sorban. Köztük 464 más személynév és helynév, intézmény- és szervezetnév, újságcím, valamint néhány e tekintetben „kakukkfióka”: magyarázat, magyarázó mondat. A legterjedelmesebb szócikk: Magyarország – a május végén a boltokba kerülő kötetnek főképpen erről a 83 oldaláról beszélgettünk Várnai Györgyivel, a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. vezérigazgatójával és Bárány Lászlóné főszerkesztővel.
– A Magyarország szócikk szerkezete a legnagyobb országokról szóló leírásokéval azonos – ennyi „részrehajlás”, azt hisszük, elfogadható. És az is természetes, hogy a lexikonnak ez a legnagyobb terjedelmű országismertetője.
– A szócikkben az általános országleírás után külön fejezet foglalkozik a természeti viszonyokkal, a népességgel, a gazdasággal, az államszervezettel, a fegyveres erőkkel, Magyarország históriájával, irodalmával, színházi életével, filmművészetével, zeneművészetével, képző- és iparművészetével.
– Hogyan oldják meg a „kétszer is szerepeltetendő” mozzanatokból következő nehézségeket? Mit tesznek például Pozsony városával – sok oknál fogva benne kell lennie a Magyarország és a Szlovákia szócikkben is.
– Pozsony nemcsak kétszer, hanem a kevésbé fontos említéseket nem számítva is többször szerepel a lexikonban. Természetesen említjük a Magyarország, a Szlovákia és a Pozsony vármegye szócikkben, a részletes ismertetés pedig az önálló Pozsony szócikkben lesz. Hasonló a megoldás például Petőfi Sándor esetében. A Magyarország szócikken belül röviden szól róla az Irodalom fejezet, a részletes bemutatás azonban a Petőfi Sándor szócikkre vár. Az Irodalom fejezetben Petőfiről szóló 17 sor mellett illusztráció is van: de nem portré, nem is kéziratrészlet, mert azoknak a Petőfi-szócikkben lesz a helyük, hanem remek ötletként a Kálózdi Jánostól megzenésített Nemzeti dal kottájának – a Pesti Divatlap mellékleteként 1848 áprilisában megjelent – címoldala. Az országcikk többi illusztrációja is jól szolgálja a szöveget: a táblázatokon, térképeken és fakszimiléken, reprodukciókon kívül a szigetközi Duna-ártértől a tiszapolgári kultúra bekarcolt díszű agyagkorongjáig, a homoki gyíktól Bethlen István képviselőházi felszólalásáig, a marosvásárhelyi Kultúrpalota 1914-es üvegablakának fotójától a Zeneakadémia 1930. évi Nyugat-estjének csoportképéig, Zsigmond király díszes kályhacsempéjétől a százhalombattai olajfinomító távlati képéig száznál több fotóból áll az országkaleidoszkóp.
– A Nagylexikon híres arról, hogy kötetei szinte napilapfrissességgel követik a világ változásait. A Magyarország szócikk esetében a népességszámot mégsem adják meg 2001. január 1-jére. Miért nem?
– A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó adata csupán becsült szám, ezért inkább a kicsit korábbi, 2000-re vonatkozó, de már hivatalos, 10 millió 44 ezres KSH-adatot szerepeltetjük. Más adatokat illetően azonban továbbra is megpróbálunk frissek maradni. A budapesti zászlómúzeum alapítójának, Balogh Lászlónak köszönhetően például a Madagaszkár szócikkben az ország újonnan tervezett címerét mutatjuk be. A jeles egyesült államokbeli dzsesszmuzsikusról, John Aaron Lewisról szóló szócikkünkben pedig már közöljük azt is, hogy 2001. március 29-én – tehát a „szabályos” lexikonzárta után – elhunyt.
– Megjelenteti-e a kiadó különnyomatban vagy önálló kötetként a Magyarország-szócikket vagy a Magyarországgal kapcsolatos szócikkeket?
– Nem. Mégpedig azért nem, mert a Nagylexikon voltaképpen egyetlen – igaz, csak több kötetben elférő – könyv. Olyan egységes mű, amelyikből nem lehet bármit is úgy kiszakítani, hogy ne hiányozna mellőle a többi szócikk.

 

Daniss Győző