Sajtóvisszhang

Népszabadság, 2003. május 28.
Színek, Szaddám, számítógép
Magyar Nagylexikon, 16. kötet: Sel–Szö

 

A véletlen úgy hozta, hogy a lexikonnak a Népszabadság színessé válása után megjelenő első kötetében, a napokban a könyvesboltokba kerülő 16.-ban szerepel a szín szócikk a maga jó néhány összetételével. Ennek köszönhetően a színes illusztrációkat is hűen idézhetjük a könyv formában minden bizonnyal utoljára szerkesztett közismereti lexikonból. Amelyiknek éppen a könyv alakban való megjelenés következményeképpen fájó terjedelmi korlátai vannak. Egyebeken kívül ez utóbbi gondról beszélgettünk Várnai Györgyivel, a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. vezérigazgatójával és a szerkesztőség egyik kulcsemberével, az impresszumban tanácsadóként szereplő D. Major Klárával.
– Sokszor fontos címszavakat kell kihagynunk, hogy ne lépjük túl a tizennyolc kötetben meghatározott és kötetenként 930 szövegoldalnyi terjedelmen. És hiába tudjuk, hogy irodalmunknak becses kincse a Szabács viadala, az első fennmaradt magyar nyelvű krónikás ének – szerepelt is az előzetes címszólistán –, nem kaphatott szócikket. De hogy ne maradjon említetlenül, legalább a címének helyet szorítottunk a török korban épült Száva-parti erősséget bemutató Szabács-nál.
– Mekkora különbség van a címszólistán rögzült szándék és a lexikon valósága között?
– A legelső címszólista a lexikon első öt kötetét szerkesztő Akadémiai Kiadó műhelyében készült. Az bővebb lehetett a később többször megváltoztatott utódainál – hiszen a szerkesztők az első négy kötetet csupán a b betű végéig juttatták el. Azzal a címszólistával a lexikon talán negyvenkötetnyinél is terjedelmesebb lett volna. Ezen a feldolgozási módon a hatodik kötettől változtatnunk kellett. Nem volt egyszerű. Egyebeken kívül azért nem, mert a terjedelemmel bőkezűen bánó előző kötetekben szereplő „előreutalásokat” nem hagyhattuk ki. Ezért nem maradhatott ki például a számviteli fegyelem megsértése szócikk, noha ez a fogalom azóta kikerült a joganyagból. Természetesen önálló szócikként van benne a kötetben az „utód” is, a számvitel rendjének megsértése. Vegyük hozzá – egyébiránt ez valamennyi többkötetes lexikonnak gondja –, hogy az első és az utolsó kötet megjelenése között változik a világ. Ki tudhatta volna akkor, hogy az sz betűt tartalmazó kötetben már nem lesz önálló címszó például a szovjet irodalom, de az lesz Szaddám Huszein. A pótkötet megjelenéséig arról sem számolhat be a lexikon, hogy egy, az sz előtti betűvel kezdődő nevű tudós akadémikus lett, vagy hogy Kertész Imre Nobel-díjat kapott.
– Ha nincs szovjet irodalom szócikk, milyen nagyobb egységbe helyezhető az írói munkásságát 1917 után kezdő és 1984-ben elhunyt, tehát mindenképpen a Szovjetunióhoz kötődő Nobel-díjas Solohov?
– Természetesen szerepel a kötetben önálló szócikként. És megemlítettük az orosz irodalom szócikkben. Ugyanebből a megfontolásból a kirgiz irodalomról szóló szócikkben van benne – pontosabban: van benne ott is – Csingiz Ajtmatov neve. Akinek a munkásságát természetszerűleg önálló szócikk ismertette.
– Hogyan kerülhetett be a kötetbe a Szaddám Huszein uralmának megdöntéséről szóló mondat, amikor az éppen a lexikon „lapzártájának” napjaiban történt?
– A Szaddám Huszein szócikket tartalmazó ívet küldtük utoljára nyomdába. És azzal fejeztük be a szócikket, hogy az ő személyes sorsáról nincs biztos információ. Ebben azóta sem történt változás. Ehhez hozzá kell tenni: a „Szaddám-oldalon” más szócikkek végén szerepeltek olyan mondatok, amelyeket – ha az iraki diktátor sorsáról időközben újabb adatok érkeznek – a tartalom súlyos sérelme nélkül kihagyhattunk volna.
– Ebben a kötetben szerepel a számítógép és a számítástechnikával kapcsolatos sok más szócikk. Elegendő-e erre néhány oldal, és nem avul-e el nagyon gyorsan e roppant gyorsan változó eszköznek a leírása?
– A szakemberek nem közismereti lexikonokból szoktak tájékozódni a maguk hivatásának újdonságairól. Mi főképpen a számítógéppel nem hivatásszerűen foglalkozóknak mondjuk el, amit a számítógépről, annak históriájáról, elveiről nekik is tudniuk érdemes. Az persze egyáltalán nem biztos, hogy például a számítógép-históriában a szakemberek, kiváltképpen a fiatal szakemberek nem találhatnak általuk sem ismert mozzanatokat. Hozzátehetjük: a lexikonban a számítógépről, a számítástechnikáról nemcsak az sz betűnél esik szó, hanem például az informatikáról szóló és a hozzá kapcsolódó más címszavakban is.
– Benne lesznek-e a lexikon leendő pótkötetében vagy pótköteteiben a Szaddám Huszeinhez kapcsolódó információk vagy a számítástechnika napról napra születő újdonságai?
– A válasz egyetlen szó: igen.

 

Daniss Győző