Sajtóvisszhang

Népszabadság, 2003. december 5.
Szpáhi – félhold – Tejútrendszer
Szörfölni a Magyar Nagylexikonban is lehet

 

Lexikonkötetet nemcsak akkor indokolt a kezünkbe venni, ha konkrét névre, évszámra, egy ország határaira, egy vegyület képletére, egy jeles művész fontos művének címére vagyunk kíváncsiak. Akkor is érdemes lapozgatni benne, ha nem kell gyorsan valamely megadott kérdésre válaszolnunk. Ezzel a „szörföléssel” felidézhetjük elfelejtődőben lévő ismereteinket és újakhoz juthatunk.
A Magyar Nagylexikon ezekben a napokban a boltokba kerülő tizenhetedik, Szp-től Ung-ig tartó kötetének kezdő szócikke a szpáhi: első jelentésében az Oszmán Birodalom tartományaiban birtok fejében hadba vonulásra és – ha birtoka jövedelme elégséges volt rá – katonaállításra kötelezett könnyűlovas.
A szpáhitól nem túlságosan bonyolult gondolattársítással ellapozhatunk – „odaszörfölhetünk” – a Törökország szócikkhez. Ha nem emlékeznénk hajdani tanulmányainkból: a területe kereken 779 ezer négyzetkilométer, azaz több mint nyolcszor nagyobb Magyarországnál (a 67 milliós lakosságszám 2001. évi adat, tankönyvekben még nemigen szerepelhet). A térség politikai viszonyainak megértésében más számok segítenek sokat: a népességnek 83 százaléka török és 15 százaléka kurd, az ott élőknek pedig 99,8 százaléka az iszlám híve. A szócikk illusztrálására természetszerűleg ott a félholdas-csillagos országcímer és zászló.
Ezekről meg eszünkbe juthat a „csillagvilág”, és ha ez a címszó nem is ebben a kötetben van, a Tejútrendszer-hez érdemes odalapozni. Tartalmas és érdekes szócikk mutatja be ezt a Földünkhöz képest hatalmas, kétszázmilliárd csillagot számláló, az Univerzumhoz képest azonban szinte jelentéktelen spirálgalaxist. Sokan meglepődhetnek a lexikon állításán: a Tejútrendszer nem korong, hanem nagyjában gömb alakú képződmény. Igaz, a legfiatalabb alrendszere valóban egy hatalmas, 100 000 fényév (azaz: százezerszer tízbillió kilométer) átmérőjű és a legvastagabb középső részén 6000 fényév átmérőjű „diszkosz”. De „fölötte” és „alatta” létezik egy-egy ritkább, jobbára molekulafelhőkből és ismereteink szerint legalább 160 gömbhalmazból álló tér. A Tejútrendszer életkora emberi ésszel szinte felfoghatatlan: legidősebb csillagai 12-13 milliárd esztendősek. Nehéz elképzelni azt is, hogy a korong az egyik spirálkar közepe táján elhelyezkedő Naprendszerrel 220-240 millió év alatt fordul meg egyszer a tengelye körül. De ha a két számot összevetjük, kiderül, hogy a korong eddigi léte alatt legföljebb ötven keringést tehetett meg – nagyjában annyit, ahányat a táncversenyek keringő kategóriájában fordulnak a párok.
A Tejútrendszer előtt néhány oldallal található a névadó folyadék szócikke. A tej a szigorúan tudományos meghatározás szerint: „az emlősök, illetőleg az ember tejmirigyeinek (emlő; állatoknál tőgy, csecs) időszakosan termelődő, nagy tápértékű váladéka, amely az újszülött és fiatal utódok első táplálékául szolgál, s a fejlődésükhöz szükséges anyagokat a legkedvezőbb összetételben tartalmazza”. A szócikk táblázatából kiderül, hogy a legtöbb zsír a juh (8,2 százalék), a legtöbb fehérje a sertés (6,0 százalék), a legtöbb kazein a bivaly (5,3 százalék), a legtöbb tejcukor a ló (6,8 százalék), a legtöbb ásványi anyag a sertés (1,0 százalék) és a legtöbb szárazanyag a juh (19,7 százalék) tejében van. Az anyatej megfelelő adatai: 4,2, 1,6, 0,8, 6,3, 0,2 és 12,3 százalék. A világranglistát évi 481 millió literrel a tehéntej vezeti, a második hely 60 millió literrel a bivalytejé, a harmadik 12 millióval a kecsketejé. A szócikket tucatnyi tej-jel kezdődő követi a valóság sok-sok területéről – csupán ízelítőül: tejallergia, Tejfalu (szlovák neve: Mliecno, német neve: Milchdorf), tejfogak, tejkvarc, tejpor, tejsömör (másképpen: koszmó), tejszín, tejtestvér, Tejút és tejüveg.
A szörfölést befejezhetjük akár a 17. kötet utolsó szócikkével is: Ungvárnémeti Tóth László. Az 1788 és 1820 között élt költő-újságíró (a Hasznos Múlatságok segédszerkesztője volt) saját műveit ma már kevesen tartják számon. De alakját megidézte Weöres Sándor a Psyché című munkájában. Amiből utóbb – a mozinézők emlékezhetnek rá – Bódy Gábor sikeres filmet rendezett. (Magyar Nagylexikon Kiadó, 930 + XVIII oldal, bolti ára 10900, díszkötésben 13900 Ft)

 

Daniss Győző