Sajtóvisszhang

Népszabadság, 2004. június 7.
A csillagtípus: ZZ Ceti
Száznegyvennyolcezer szócikk a Magyar Nagylexikonban

 

Megjelent a Magyar Nagylexikon Unh–Z-ig terjedő 18., utolsó kötete – a lexikon azonban nincs befejezve. Két tekintetben sem. Hiányzik még a kiegészítő kötet, és hiányzik az elektronikus és az internetes változat.
Valószínűleg csak nagyon keveseket fog lázba hozni a Magyar Nagylexikon 18. kötetének utolsó címszava: ZZ Ceti típusú változócsillag. A szócikk – egyszersmind a lexikon – legutolsó mondata azonban általános figyelmet érdemelhet: „A kimutatás nehézsége miatt eddig alig 30 ZZ Ceti típusú változócsillagot ismerünk.” Figyelmet érdemel azért, mert mértéktartásra utal. A mértéktartás szerencsére nemcsak a szócikkre, hanem a vállalkozás egészére is érvényes. Ennek leszögezésével magától adódik a kérdés: mennyire lehet pontos egy lexikon?, amire Várnai Györgyi, a Magyar Nagylexikon Kiadó Rt. vezérigazgatója és Bárány Lászlóné főszerkesztő válaszol.
– Egy lexikon – mondja a főszerkesztő –, mindig saját korának lenyomata. Csak az lehet benne, amit a kora tud. És ha valamit nem tudunk pontosan, azt meg kell mondani. Az említett mondat esetében nem írhattuk, hogy 28 vagy 32 adott típusú csillagról van tudomásunk, mert a pontos számot nem ismerjük. És szerkesztés közben abban sem lehettünk bizonyosak, hogy a kötet megjelenése előtt néhány nappal vagy órával nem fedeznek-e föl valahol akár egy tucat hasonló égitestet. A leírt mondat azonban 2004 tavaszán igaz. És így igaz.
– Ezzel a helyénvaló óvatossággal perelni látszik a kötetnek egy másik mondata. Az univerzum korát – az ősrobbanástól máig tartó időtartamot – a csillagok világával foglalkozó szakemberek eddig 12–15 milliárd évre taksálták. Ehhez képest a lexikon Világegyetem szócikkében ez olvasható: „A Világegyetem kezdetét a kb. 13,7 milliárd évvel ezelőtt bekövetkezett ősrobbanás jelentette.” A „kb.” ellenére is mellbevágó ez a pontosság...
A beszélgetés ezen a ponton néhány percre megszakad, a főszerkesztő egy kollégája segítségét kéri. Rostás Sándor mondja el, hogy a sötét anyag kutatásának legújabb eredményeiből származtatható a 13,7 milliárd évnyi életkor, és ebben a világ legjelesebb szakemberei – a „körülbelül”-t is hangsúlyozva – ma egyetértenek. Nem zárható ki persze, hogy újabb fölfedezések vagy a számot változtatják meg, vagy elhagyatják a „körülbelül”-t.
A főszerkesztő hozzáfűzi:
– A lexikon 148 ezer szócikkének többsége „örök időkre” igaz. A kötetenkénti körülbelül ezer illusztráció – fotó, rajz, térkép – zöme sem válik hibássá. Hiszen a Wankel-motor elve nem változhat. Aminthogy az sem kérdőjelezhető meg, hogy az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzött Mária látogatása Erzsébetnél című XV. századi festmény valaha a csegöldi templom ékessége volt, vagy hogy a vikingektől egész seregnyi tárgyi emléket találtak a régészek.
Várnai Györgyi megjegyzi:
– Ami azonban az első kötet megjelenése óta a világban megváltozott, azt – a lexikon szerkezetét nem megváltoztatva – közreadjuk az ősszel megjelenő 19., kiegészítő kötetben. Kertész Imre Nobel-díjáról a K betűs kötetünk megjelenésekor nem tudhattunk. A vállalkozásunkat teljessé tevő kötetben a világ országaiban bekövetkező változásokról – akár térképre kívánkozó változásokról – is beszámolunk. És természetszerűleg kijavítjuk az eddigi kötetekben előfordult hibákat.
– Van-e az új kötetben kedvenc szócikkük?
Bárány Lászlónénak az utolsó a legkedvesebb:
– Mert a ZZ Ceti típusú változócsillaggal befejeztük a munkánk nagyobbik felét.
A vezérigazgató ugyanerre a szócikkre voksol. De más okból:
– Feloldhatatlan feszültséget okozott volna bennem, ha a megelőző szócikkel fejeződik be a kötet. Az ugyanis a Zyklon-B gázt ismerteti. A második világháborús német koncentrációs táborok gázkamráiban azzal gyilkolták meg a foglyoknak szinte megszámlálhatatlan tömegét. Amúgy pedig általában is szeretem a csillagokat: a Zyklon-B utáni ZZ Ceti most az említettek okán szerencsét is hozott nekem.
– Mi történik a kiegészítő kötet megjelenése után? Lesz-e a lexikonnak elektronikus vagy internetes, illetőleg elektronikus és internetes változata?
– Remélem – mondja a vezérigazgató –, hogy a Bárány Lászlónéból, D. Major Klára tanácsadóból, Rostás Sándor és Szlávik Tamás kötetszerkesztőből álló „kvartett” együtt marad, és tovább dolgozhatunk majd a Nagylexikon többi munkatársával is. Hogy létrehozzuk az elektronikus, majd a szó szerinti értelemben is napi frissességű online-változatot. De meggyőződésem, hogy a nyomtatott lexikonnak is lesznek új kiadásai. Ha pedig meglesz az elektronikus változat, akkor a kötetek is folyamatosan felfrissülve, megújulva kerülhetnek majd az érdeklődők kezébe. Mindegyik aktuálisan lesz a megjelenés korának – a szócikkekben természetszerűleg akkor is sok „körülbelül”-t és „jelenlegi ismereteink szerint”-et tartalmazó – tükörképe. Végezetül: dédelgetett vágyunk, hogy a tizenkilenc kötetnek a ránk, magyarokra vonatkozó anyagát – ez a lexikon teljes terjedelmének nagyjából a fele – vagy legalább annak javát a nyelvünket nem tudók közül is minél többekkel megismertessük.

 

Daniss Győző